Dekameron Könyvkiadó

Egy kis olvasnivaló... 

 Figyelem! A webblapon található információk, szövegek, írások  közzétételéhez, másolásához a működtető irásbeli beleegyezése szükséges!

MINDEN JOG FENNTARVA!

Dekameron Könyvkiadó Kft. 1036 Budapest, Pacsirtamező utca 22/b.

 Telefon: +36-1-368-7803 * e-mail: dekameron@dekameron.hu * adószám:11360748-2-41 

 

IZELÍTŐ

AZ ÖNKÉNTESKALAND AFRIKÁBAN

c. előkészületben lévő kötetünkből

A lodge-unk a folyópartra épült, ez már igazi vízi világ krokodilokkal és vízilovakkal. Négyszemélyes, lapos fenekű alumínium motorcsónakkal vittek körbe minket. Míg a krokodilok félénkek, a csónak zajára elmenekülnek, a vízilovak inkább kíváncsiak. És nem szeretik, ha zavarják őket. A szállással szemben, egy kis sziget csücskénél egy 30-40 állatból álló víziló kolónia tanyázott. Amikor megjelent a csónakunk, egymás után kezdtek nézni minket. Világosan jelezték, hogy látnak, és néhányan a víz alatt igyekeztek felderíteni is minket. És ez már nem volt vicc. Ha veszélyben érzik magukat, a kéttonnás állatok könnyen felboríthatják a csónakot, és Afrikában az összes állattámadás közül a vízilovak támadása miatt hal meg a legtöbb ember. Ez a csónakosunk arcán is látszott, nagyon koncentrált arra, hogy mozgásban tartsa a hajót, elhátráljon a közeledő vízilovak elől. Két nappal később a szomszédos Elephant lodge volt a szállásunk, ahol bungalók helyett közvetlenül a talajra telepített, fürdőszobával egybeépített sátrak álltak. Ide minden éjjel kijöttek a vízilovak, félelmetes volt hallgatni, amint a vékony vászonponyva túloldalán dübörögve mászkáltak a sátrak körül, és csámcsogva, röfögve legelték a füvet.

 

 

IZELÍTŐ A HŐSŐK ÉS ÁRULÓK című kötetből

Illés György: Regéci vigasságok 

Rákóczi elsősorban pihenni járt Regécre, de mulatságokat is szívesen rendezett a várban. Tudjuk, hogy a táncot szerette. Szívesen elnézte a fiatalság táncát, jókedvében ő is megforgatta az előkelő dámákat. A kor nevelési szokásainak megfelelően ifjú korában a lovaglás és vívás mellett táncolni is tanult. Károlyi Klára, Károlyi Sándor kuruc tábornok lánya egyik levelében nagyanyjának ezt írja. „A fejedelem kegyelmes gráciával volt Regécen irányomban. Írhatom nagyságodnak, a táncban bőven részesültem.”

Azt is tudjuk Rákócziról, hogy kedvelte a nép dalait, szívesen és meghatottan hallgatta katonái nótázását. Vallomásai-ban írja, hogy bécsújhelyi fogságából való szökésekor egy német népdalt énekelt. Ünnepélyes lakomák alkalmával fogadott zenészek játszották az akkoriban országszerte divatos dalokat, pl. a „tehénhúsnótát”. Erre célozhat Mikes Kelemen 50. törökországi levelében:”Hol vannak a muzsikások? Fújják el a tehénhúsnótát és vonják el a mennyasszony táncát….” (Mikes Kelemen Rákóczi apródja, majd kamarása volt. Követte urát a száműzetésbe…Törökországi levelek című művében írja le a bujdosók életét).

Kezdetben nem volt Rákóczinak udvari zenekara. Szükség esetén Bercsényi zenekarát kérte kölcsön. Ezt később egészen átvette. A zenekar hét tagból állt, s mindenhova követte a fejedelmet. Nagy ünnepeken és a zenés miséken ők muzsikáltak.

Cigányzenekara azonban nem volt Rákóczinak. A hagyomány úgy emlegeti Cinka Pannát, mint Rákóczi udvari prímását, ezt azonban nem fogadhatjuk el történelmi ténynek, annál is inkább, mert Cinka Pauna 1711-ben született, mikor a fejedelem már külföldön bujdosott. Egyik derék emberének, Kenessey István hadipénztárosnak például mesterhegedűt ajándékozott a fejedelem.

Minden kuruc ezrednek volt trombitása, síposa (tárogatósa) és dobosa. Ezek a hadimuzsikások játszották a tábori jelzéseket, ők köszöntötték a hadászati év első napján (május 1.) a fejedelmet. A leghíresebb dobos a nevében is hirdette mesterségét. Dobos Andrásnak hívták, ő volt a fejedelem dobosa.

Rákóczi egész életében kapcsolatban állt a zenével. Szerette a muzsikát. A kuruc „udvari” zene lényegében barokk, mint más nyugat-európai udvaroké. Annál inkább magyar a közkatonák zenéje. Ez az, amit ma kuruc zene néven ismerünk.

 

 

 


NyitóoldalNyitóoldal

Kosár  

(üres)

Új könyvek

Jelenleg nincsen új termék