E regény 1896-tól, a millenneumi ünnepségektől a Világháború elejéig, 1915-ig követi végig - egy magyar polgári, s egy osztrák főnemesi família sorsán keresztül - az idők alakulását.

 

 

 

Ez a történet alapvonulata, mely bepillantást enged, sőt feltárja e nagy és sorsdöntő idők valóságát. Ezt színezi a három festőóriás, Rippl-Rónai, Kunffy és Vaszary hétköznapjainak, és művészi pályájának alakulása. Mindehhez csatlakozik harmadik szálként, - a kor kiemelkedő egyházi alakja, - Prohászka Ottokár püspök gondolatai és világa.

E három szál ötvözete adja a kor hiteles történetét a millenneumi harangszótól, a császári és királyi udvarokon és a szarajevói pisztolylövéseken keresztül a harctéri infernóig, ahol a rokonságban, s korábban jó viszonyban lévő dinasztiák vívták küzdelmüket, - s járták egyben haláltáncukat, - a világ újrafelosztásáért, amibe végül mindegyikük belepusztult, s mindezt tetézve, a rákövetkező forradalmak átformálták a kontinenst.

Ebben a korszakban épültek az ország híres épületei is, melyekre ma is büszkék vagyunk. 

A regény a korszak pontos és izgalmas képének felvázolása mellett olyan érdekességekre is kitér, hogy a világon először Magyarországon  gyulladt ki a közvilágítás, méghozzá Tatán!

A szerző egyébként azt a nézetet vallja, nem kettő, hanem egy Világháború volt a XX. században, 20 éves szünettel...

Miként gondolunk nagyapáinkra, akiknek békés, boldog, dolgos élete a szörnyű harctereken fejeződött be? Miként éltek és gondolkodtak? Miként korzóztak, miként viselkedtek a kaszinóban? Hogy fértek meg egymás mellett a társadalmi osztályok? Hogyan élték meg, a megrázkódtatást, amikor a boldog békeidőket az ágyuk dörgése váltotta fel? Amikor mindaz, ami addig fontos volt, megsemmisülni látszott.

Csodálatos és igen gördülékeny, élvezetes olvasmány. 

Méltán válhat a magyar és az európai történelem egyik legfontosabb regényévé!

E remény nem tűnik megalapozatlannak, a téma jelentősége, és a megvalósítás magas, – nyugodtan kijelenthetjük – világszínvonala miatt!

E mű, - csakúgy, mint a szerző korábbi történelmi regényei, -  nagyon gondos  előkészítő munkán alapul, s számos új gondolatot vet fel, új ismerettel gyarapítja történelmi ismereteinket, s apró részletekre is figyelve, felvázolja a korszak teljes, és valósághű képét.

Szórakoztatóan olvasmányosan megírt, a legszebb magyar regényírói hagyományokat folytató és ápoló regény, ugyanakkor jelentős kordokumentum is, melyből bőven meríthet az olvasó.

Egyszerre, szórakoztat, értékeket ad át, fontos dolgokra hívja fel a figyelmet, új ismertekre világít rá, s ezáltal fontos tudást közvetít.

A szépirodalom legnemesebb eszközeivel jeleníti meg a történelmi valóságot, a kor hangulatát, a kor teljes világát. Mindezt remek ízes magyar nyelvezettel, az Arany János-i mércével is mérhető színvonalon.

Jelentős és fontos alkotás, amely méltán foglalhatja majd el helyét a magyar-, és a világirodalom jeles alkotásai között!

A millenniumi időket szokás boldog békeidőknek nevezni.

Az emlékezet ezt a korszakot az ország újkori történelmének a legszebb időszakaként tartja számon, melyben még soha nem látott gyarapodást ért meg.